2010. december 6., hétfő

Helyzetjelentés :)

Jelentem, tél van és hideg...
Bazsókám, a malac ezt nagy visítással és röffentéssel mindig jelzi - ilyenkor ki kell cserélni a "kistesót" (azaz melegvizes palackkal kell szolgálni). :)
kistesóval alszik mindenhol, pl velem az ágyban, a kandalló mellett a nagypárnáján vagy apunál.
nagyon önálló, nagyon kis öntudatos röffenet, nem annyira bújós, mint Marci volt, de pont olyan imádnivaló.
szereti a baracklekvárt:



















nem olyan régen sikerült rávennem (aktív pocivakarással), hogy az ölemben maradjon, így az első nehézséget letudtuk, szeret ölben lenni végre. már nagyon jól fel lehet emelni, nem visít közben, úgyhogy büszke vagyok rá ;)
emellett minden este 10 percet játszunk (ül, áll, forog, pörög meg hasonló dolgokat produkál, amit természetesen jutalmazni kell).
s most pár kép Őfelsége Bázsojról:

















Pucó drágám kissé húsos...anyáék szerint megint kövér, de ez ellen apuval egyetemben tiltakozunk. csak a bundácskáját növeszti!!!
rendkívül eltökélten alszik folyamatosan különféle kosárban vagy elnyúlik a kandalló előtt, viszont ilyenkor nem szereti annyira, ha a Bazsó megrágja a fülét..

szóval elvannak a kis édeseim.

Csilló, a vörös cicmók élete első cicakiállításán mindent megnyert. Íme a büszke ciccó:

















A kutyák örültek a kis hónak meg az órarendemnek is, hiszen így minden kedden nagy séta van Baján... két óra között kimegyek anyával és körbemutogatjuk a csodakutyánkat, amire mindenki selypítve sikongat, hogy jajjjjjdecukíííííí kiskutyáááák.. azt Rezső letépi az arcukat. de megvigasztaljuk őket, hogy csak a nagy fekete télikabátokat nem szereti. meg ha hirtelen beszélnek hozzá. meg ha sikítoznak. meg ha közel jönnek.. :)

2010. augusztus 14., szombat

újabb bejegyzés

Lassan vége a nyárnak - és a nyári munkámnak is, így többet lehetek majd az állatkákkal.
Kicsi Csillóka, a vörös démon egy felpörgetett búgócsiga, akinek nem okoz akadályt a függőleges, mint olyan... általában másfél méter magasságban tölti napjait (legyen az szekrény teteje, a szúnyoghálón lógva vagy a függönybe gabalyodva). szóval egy (rém)álom vele az élet. apuék imádják, mert tényleg nagyon csibész, öntudatos és kis trónörökös, de az anyja, Pucó baromira elkényeztette... éjjelente felébred és minden, ami mozdítható, at le/fel/átborítja, hogy tuti felébredjek.. :D

a kutyákkal minden rendben, kissé elegük van a nagy melegből, de még mindig imádják a kertet, nagyokat játszanak minden nap.

a teknősöknek kifejezetten tetszik a nap és a kinti medence, egész nap úszkálhatnak.

szóval alapvetően mindenki nagyon rendben van, csak Marcika hiányzik nagyon.

2010. július 9., péntek


kicsi marcim hétfőn este elaludt végleg.. beteg volt nagyon, szombaton lett rosszul, aztán nagyon gyorsan romlott az állapota.

most a legpuhább bárányfelhőn hempereg és sütteti a pociját.

2010. június 16., szerda

új jövevény! :D


Kis Marcim, Pucóm és Eperke mellé érkezett egy új icipici (félmaroknyi) vörös kiccica. Kreatívan Chili a neve - még. Szerintem havonta nála is változni fog, ahogy éppen jön. :D
Nagyon pici, nagyon bátor kisfiú és mindenre kiváncsi. a nyuszinak már bucizik (nyuszi hagyja), biztos Pucó mondta neki, hogy a nagy fehér pamacs jó fej, lehet mosdatni, meg vele aludni :D

a testvére, Sárika nagyinál van, és minő meglepetés, már a ház úrnője. a nagyit már beidomította és ettől a nagyi a legboldogabb :D úgy vélem, Sárika nem szenved majd hiányt semmiben.

Marcim, drága kis hordócskám már 16 kiló és egyre tüneményesebb kismalac. mondjuk egyik reggel úgy keltett, hogy szokásosan tátogott az arcomba, csak megindult és átgyalogolt a nyakamon - így a munkahelyemen nem győztek cikizni, hogy biztos ki van szívva.. mondtam, hogy pedig csak a malacom... de nem hitték el :D

Pucóm gyönyörű herceg továbbra is. először kissé utálta az új jövevényt, de mára már együtt leskelődnek az ablakban meg kergetőznek. szerintem nagy haverok lesznek! :D


úgyhogy mindenki rendben van, mindenki boldog és sütteti a hasát, meg hűsöl a vályogházban. eszméletlen tragikus sorsú lények. :DDD

2010. április 11., vasárnap

Marcim

jó régen írtam, azóta Marcim is nagyot nőtt!! már 12 kiló és nem fér el az ölünkben, mert kicsit lelóg a feje. :) de akkor is imádjuk, csak kicsit fáj, ha mozog az emberen..

többek között megtapasztaltuk, hogy vannak különböző hangjai a különböző dolgokra: a kutyákhoz mindig beszél, amikor elmegy mellettük - kifejezetten a fejükhöz fordul és makog/halkan ugat/kutyás hangot ad ki. ha ki akar menni, akkor máshogy beszél az ajtónak is, szintén vakkantá szerű beszéd. Pucónak és Eperkének meg a legfurcsább dolgot csinálja (amit nekünk is reggelente): kicsit csámcsog majd némán tátog és úgy csinál, mintha lehelne... még nem tudjuk ez mit jelent, de csak minket meg a szőrmókjaimat tisztel meg ezzel. (anya a kertben erre azt hitte, hogy fullad..de nem, csak beszélgetett) :DD

van két videó is, amiben benne van (az egyikben az összes többi állatunk is):

http://www.youtube.com/watch?v=VT5R2SwqzX0&playnext_from=TL&videos=sn1G3yVdR-E&feature=feedu

http://www.youtube.com/watch?v=GMoyMtw6Xgw


amúgy eszméletlen büszke vagyok rá, mert ahhoz képest, hogy amikor idejött, kibírhatatlanul visított, ha csak egy picit is felemeltük,mostmár bárhova vihetem a kezemben. mellső lábacskáit felcsapom a vállamra és megyünk :D
tegnap például nagyit látogattuk meg, felkaptam, be a kocsiba, és mentünk; bámult ki az ablakon, kicsit töfögve kommentált mindent, de nagyon aranyos volt!! mondjuk a falubeliek kicsit furcsán nézték a kocsit, hogy ölelgetem a malacomat, de szerintem már semmin sem csodálkoznak velünk kapcsolatban :DDD

szóval nagyon édes, mindenki imádja, egész nap a kertben legelészik (közben kacarászik, nyafog és kuncog), bent a házban majdnem mindig alszik valakinél (apu vagy az én ölemben ill anya lábánál a kanapén).

nagyon édes, nagyon tündér és még mindig icipici kismalac :D